A digitális kultúra érettségi szóbeli vizsgája közép- és emelt szinten jelentősen eltér. Középszinten csak akkor kell szóbelizni, ha nem értük el az elégséges szintet, emelt szinten viszont minden vizsgázó számára kötelező a szóbeli vizsga.
Közép- és emelt szint összehasonlítása
| Szempont | Középszint | Emelt szint |
| Mikor van szóbeli? | Csak 12–24%-os gyakorlati eredménynél | Minden esetben |
| Felelet időtartama | Legfeljebb 15 perc | Legfeljebb 20 perc |
| Felkészülési idő | Legalább 30 perc | Legalább 30 perc |
| Szóbeli pontszáma | 50 pont | 30 pont |
| A) feladat | Alkalmazói ismeretek | Alkalmazói ismeretek |
| B) feladat | Egy programozási feladat | Egy vagy több programozási feladat |
| Tételsor | A vizsgaszervező intézmény állítja össze | Központi tételsor |
| Nyilvánosak a tételek? | Nem | Nem |
Mikor kell középszinten szóbelizni?
Középszinten alapesetben a digitális kultúra érettségi csak a 180 perces, 100 pontos gyakorlati vizsgából áll. Rendes szóbeli vizsgarész nincs.
A gyakorlati vizsga eredményétől függően három eset lehetséges:
| Gyakorlati eredmény | Mi történik? |
| 0–11% | A vizsga elégtelen, szóbeli vizsgával nem javítható. |
| 12–24% | A vizsgázó szóbeli vizsgát tehet, és megszerezheti az elégséges érdemjegyet. |
| 25%-tól | Nincs szóbeli vizsga, az érdemjegyet a gyakorlati eredmény alapján állapítják meg. |
Ezt a különleges javítási lehetőséget a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet biztosítja.
A középszintű szóbeli tehát nem választható szabadon. Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgán eléri vagy meghaladja a 25%-ot, az eredményét nem javíthatja tovább szóbeli felelettel.
Hogyan számítják a középszintű eredményt szóbeli esetén?
Ha a vizsgázó a 12–24%-os gyakorlati eredménye miatt szóbeli vizsgát tesz, a két vizsgarész pontszámát összeadják.
| Vizsgarész | Elérhető pontszám |
| Gyakorlati vizsga | 100 pont |
| Szóbeli vizsga | 50 pont |
| Összesen | 150 pont |
A sikeres érettségihez:
- az összesített eredménynek el kell érnie a 25%-ot, vagyis legalább 38 pontot;
- a szóbeli vizsgarészen külön is el kell érni legalább a megszerezhető pontok 12%-át, vagyis legalább 6 pontot.
Példa az eredmény kiszámítására
Ha valaki a gyakorlati vizsgán 20 pontot szerzett, akkor a ketteshez legalább további 18 pontot kell szereznie a szóbeli vizsgán.
| Gyakorlati pontszám | Szükséges szóbeli pontszám | Összesített eredmény |
| 20 pont | 18 pont | 38 pont a maximális 150-ből |
Ez már eléri az elégséges érdemjegyhez szükséges 25%-os összesített eredményt.
Hogyan épül fel a középszintű szóbeli?
A középszintű szóbeli tétel két feladatból áll:
| A) feladat |
| Alkalmazói ismeretek önálló, összefüggő bemutatása |
| B) feladat |
| Egy programozási feladat megoldása és bemutatása |
A) feladat: alkalmazói ismeretek bemutatása
A vizsgázónak egy alkalmazói témát kell önállóan, összefüggően kifejtenie a tételben megadott tartalmi szempontok alapján.
Az A) feladat az alábbi öt témakör valamelyikéhez kapcsolódhat:
| Középszintű alkalmazói témakörök |
| Szövegszerkesztés |
| Számítógépes grafika és képszerkesztés |
| Bemutatókészítés |
| Táblázatkezelés |
| Adatbázis-kezelés |
A tétel nem csupán egy rövid címet tartalmaz. Konkrét szempontokat is felsorol, amelyekről a felelet során beszélni kell. A vizsgázótól számítógépes szemléltetés is kérhető.
B) feladat: programozás
A vizsgázónak a felkészülési idő alatt egy programozási feladatot kell megoldania, majd a felelet során be kell mutatnia és el kell magyaráznia a megoldását.
A B) feladat kérheti például:
- egy algoritmus megtervezését;
- egy meglévő programkód értelmezését;
- programkód módosítását;
- hibakeresést és hibajavítást;
- egy rövid program elkészítését;
- a program működésének és változóinak magyarázatát;
- egy algoritmus végrehajtásának lépésenkénti követését.
Ha a feladat kódolást, kódmódosítást vagy kódértelmezést igényel, a vizsgázó a felkészülés során internetkapcsolat nélküli számítógépet használhat.
A középszintű szóbeli pontozása
A középszintű szóbeli vizsgán összesen 50 pont szerezhető.
| Értékelési szempont | Pontszám |
| A) feladat tartalma | 18 pont |
| B) programozási feladat | 10 pont |
| Logikai felépítés | 8 pont |
| Kifejezőkészség és szaknyelv | 8 pont |
| Kommunikatív készség | 6 pont |
| Összesen | 50 pont |
Nemcsak a megtanult ismeretek számítanak. Pont jár azért is, hogy a vizsgázó:
- követhetően építse fel a feleletét;
- megfelelően ossza be a rendelkezésére álló időt;
- kiemelje a lényeges információkat;
- helyesen használja a szakmai fogalmakat;
- tudjon válaszolni a bizottság segítő vagy pontosító kérdéseire.
A középszintű tételsor szabályai
A középszintű tételsort a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
| Szabály | Követelmény |
| Tételek száma | Legfeljebb 20 tétel |
| Témakörök megjelenése | Mind az öt alkalmazói témakörből legalább két tétel |
| Évenkénti változtatás | A tételek legalább 10%-át ki kell cserélni |
| Nyilvánosság | A konkrét tételsor előzetesen nem hozható nyilvánosságra |
Emiatt nincs minden iskola számára egységes, előre megtanulható középszintű tételsor. A felkészülést a hivatalos témakörökre és követelményekre kell alapozni.
Hogyan épül fel az emelt szintű vizsga?
Emelt szinten a digitális kultúra érettségi két, minden vizsgázó számára kötelező vizsgarészből áll:
| Vizsgarész | Időtartam | Pontszám |
| Gyakorlati vizsga | 240 perc | 120 pont |
| Szóbeli vizsga | Legfeljebb 20 perc | 30 pont |
| Összesen | – | 150 pont |
Az emelt szintű szóbeli tehát nem javítási lehetőség, hanem a vizsga rendes, mindenki számára kötelező része.
Hogyan épül fel az emelt szintű szóbeli?
Az emelt szintű szóbeli tétel szintén két feladatból áll.
A) feladat: alkalmazói téma kifejtése
Az A) feladat az alábbi hat alkalmazói témakör valamelyikéhez kapcsolódhat:
| Emelt szintű alkalmazói témakörök |
| Szövegszerkesztés |
| Számítógépes grafika és képszerkesztés |
| Bemutatókészítés |
| Publikálás a világhálón |
| Táblázatkezelés |
| Adatbázis-kezelés |
A középszinthez képest fontos különbség, hogy emelt szinten a publikálás a világhálón, vagyis a webes ismeretek is megjelenhetnek az A) feladatban.
B) feladat: programozás
A B) részben egy vagy több programozási feladatot kell megoldani és bemutatni. A feladat kérheti például:
- egy algoritmus megalkotását;
- programkód megírását;
- meglévő kód módosítását;
- egy kód vagy algoritmus értelmezését;
- egy hibás program kijavítását;
- a megoldás működésének részletes bemutatását.
A feladatot a felkészülési idő alatt kell megoldani. Ha a feladat kódolást igényel, a vizsgázó internetkapcsolat nélküli számítógépet használhat.
Az emelt szintű szóbeli pontozása
Az emelt szintű szóbeli vizsgán összesen 30 pont szerezhető.
| Értékelési szempont | Pontszám |
| A) feladat tartalma | 8 pont |
| B) programozási feladat | 10 pont |
| Logikai felépítés | 4 pont |
| Kifejezőkészség és szaknyelv | 4 pont |
| Kommunikatív készség | 4 pont |
| Összesen | 30 pont |
Érdekes arány, hogy a programozási feladat tartalmára 10 pont, míg az alkalmazói téma tartalmára 8 pont szerezhető. A programozás tehát az emelt szintű szóbelin is kiemelt jelentőségű.
A sikeres emelt szintű vizsgához:
- a gyakorlati vizsgarészen külön el kell érni legalább 12%-ot;
- a szóbeli vizsgarészen külön el kell érni legalább 12%-ot;
- az összesített eredménynek el kell érnie legalább a 25%-ot.
Milyen az emelt szintű tételsor?
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
| Szabály | Követelmény |
| Tételek száma | Legalább 20 tétel |
| Témakörök megjelenése | Mind a hat alkalmazói témakörhöz tartalmaz tételt |
| Évenkénti változtatás | A tételek legalább 10%-át meg kell újítani |
| Nyilvánosság | A konkrét tételsor előzetesen nem hozható nyilvánosságra |
A „központi tételsor” tehát nem azt jelenti, hogy a konkrét tételeket a vizsga előtt közzéteszik. A vizsgázók a hivatalos követelményrendszer témakörei alapján tudnak felkészülni.
Felkészülési idő és a számítógép használata
A szóbeli felelet előtt közép- és emelt szinten is legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A felkészülési idő alatt a vizsgázó:
- jegyzetet és feleletvázlatot készíthet;
- kidolgozhatja az A) feladat tartalmi szempontjait;
- megoldja a B) programozási feladatot;
- szükség esetén használhatja az internetkapcsolat nélküli számítógépet.
A jegyzet a felelet során használható, de a vizsgázónak nem felolvasnia kell azt, hanem önálló, összefüggő feleletet kell tartania.
Milyen eszközöknek kell rendelkezésre állniuk?
A szóbeli vizsgahelyszínen rendelkezésre kell állnia:
- internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek;
- internetkapcsolattal nem rendelkező számítógépnek;
- a feladatokhoz szükséges programoknak;
- elérhető rendszergazdának.
Fontos korlátozás, hogy az internetkapcsolattal rendelkező számítógépet a vizsgázó csak a felelet kifejtése során, például szemléltetésre használhatja. A felkészülési idő alatt internetes keresésre nem használható.
Mire érdemes készülni?
A szóbeli vizsgához nem elegendő csupán definíciókat megtanulni. A vizsgázónak alkalmaznia, bemutatnia és megmagyaráznia is tudnia kell az ismereteit.
A követelmények alapján képesnek kell lennie:
- egy művelet vagy programfunkció célját elmagyarázni;
- gyakorlati példát mutatni annak használatára;
- különböző megoldásokat összehasonlítani;
- a szakmai kifejezéseket pontosan használni;
- programkódot olvasni és értelmezni;
- az elkészített program működését lépésenként bemutatni;
- egy programhibát felismerni és kijavítani;
- válaszolni a vizsgabizottság kapcsolódó kérdéseire.
Hogyan érdemes gyakorolni a szóbelire?
A felkészülés során minden alkalmazói témakörből érdemes rövid, 5–8 perces feleleteket gyakorolni. A cél nem egy teljes szöveg szó szerinti megtanulása, hanem egy logikusan felépített, szakmailag pontos felelet elkészítése.
A programozási feladatok megoldásakor érdemes hangosan elmagyarázni:
- mi a megoldandó feladat;
- milyen bemeneti adatokat használ a program;
- milyen algoritmust választott a vizsgázó;
- hogyan működnek a fontosabb utasítások és változók;
- milyen tesztadatokkal ellenőrizhető a megoldás;
- milyen speciális vagy hibás bemenetek fordulhatnak elő;
- hogyan lehetne továbbfejleszteni vagy egyszerűsíteni a programot.
Érdemes a felkészülést időre is gyakorolni: 30 perc alatt el kell készíteni az alkalmazói felelet vázlatát, valamint meg kell oldani és át kell gondolni a programozási feladatot is.
