A középszintű digitális kultúra érettségi elsősorban annak lehet megfelelő, aki biztos eredményt szeretne elérni az alapvető alkalmazói és programozási feladatokból. Az emelt szintet annak érdemes megfontolnia, aki informatikai területen tanulna tovább, magabiztosan programozik, és a kötelező szóbeli vizsgára is fel tud készülni.
A döntésnél nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy melyik vizsga nehezebb. Fontos a továbbtanulási cél, a programozási tudás, a rendelkezésre álló felkészülési idő és az is, hogy a vizsgázó mennyire magabiztos szóbeli helyzetben.
A két vizsgaszint legfontosabb különbségei
| Szempont | Középszint | Emelt szint |
| Gyakorlati vizsga időtartama | 180 perc | 240 perc |
| Gyakorlati pontszám | 100 pont | 120 pont |
| Szóbeli vizsga | Csak 12–24%-os gyakorlati eredménynél | Minden vizsgázónak kötelező |
| Szóbeli pontszám | 50 pont a kivételes szóbelin | 30 pont |
| Programozás súlya a gyakorlatin | 15 pont | 50 pont |
| Adatbázis-kezelés | 15 pont | 35 pont |
| Választási lehetőség | Nincs a fő feladatok között | Dokumentumkészítés vagy táblázatkezelés |
| Az ötös alsó határa | 80% | 60% |
Az alacsonyabb emelt szintű osztályzathatár nem jelenti azt, hogy az emelt vizsga könnyebb. A feladatok összetettebbek, a programozás hangsúlyosabb, és a gyakorlati vizsga mellett kötelező szóbeli vizsgát is kell tenni.
Milyen a középszintű vizsga?
A középszintű gyakorlati vizsga 180 perces, és öt fő feladatból áll:
- szövegszerkesztés;
- vizuális elemek, például bemutatókészítés vagy képszerkesztés;
- táblázatkezelés;
- adatbázis-kezelés;
- algoritmizálás és programozás.
A vizsgázó mind az öt feladatot megkapja, nincs lehetőség arra, hogy valamelyik fő feladattípus helyett másikat válasszon.
A programozás 15 pontot ér a 100-ból. Emiatt egy gyengébb programozási eredmény még részben ellensúlyozható az alkalmazói feladatokban megszerzett pontokkal. A programozási feladat teljes kihagyása azonban jelentős pontveszteséget okozhat.
Kinek lehet jobb a középszint?
A középszint lehet a megfelelőbb választás, ha a vizsgázó:
- nem informatikai vagy műszaki területen szeretne továbbtanulni;
- elsősorban egy biztos, jó vagy jeles érettségi eredményt szeretne;
- az irodai programokat magabiztosabban használja, mint amennyire programozni tud;
- nem szeretne rendes szóbeli vizsgát tenni digitális kultúrából;
- kevés ideje maradt az emelt szintű programozás és adatbázis-kezelés begyakorlására;
- a kiválasztott felsőoktatási képzésnél nincs szüksége digitális kultúra emelt szintű eredményére.
Milyen az emelt szintű vizsga?
Az emelt szintű digitális kultúra érettségi egy 240 perces gyakorlati és egy kötelező szóbeli vizsgarészből áll.
A gyakorlati vizsgán a következő feladatokat kell megoldani:
- dokumentumkészítés vagy táblázatkezelés – 35 pont;
- adatbázis-kezelés – 35 pont;
- algoritmizálás és programozás – 50 pont.
A vizsgázó a dokumentumkészítési és a táblázatkezelési feladat közül csak az egyiket oldja meg. Az adatbázis-kezelés és a programozás viszont mindenkinek kötelező.
A dokumentumkészítési feladat nem feltétlenül csak szövegszerkesztést jelent. Grafikai, képszerkesztési, prezentációs vagy webes publikálási, például HTML–CSS-ismereteket is igényelhet.
A programozás döntő jelentőségű
A legfontosabb különbség a programozás súlya. Emelt szinten a gyakorlati vizsga 120 pontjából 50 pontot ér az algoritmizálási és programozási feladat. A szóbeli vizsgán ezenkívül egy vagy több programozási feladatot is meg kell oldani és be kell mutatni.
Ha a vizsgázó még az alapvető programozási feladatokat is csak jelentős segítséggel tudja megoldani, az emelt szint komoly kockázatot jelenthet.
Az emelt szint megfontolásához érdemes magabiztosan kezelni legalább az alábbiakat:
- fájlból történő adatbeolvasás;
- listák vagy tömbök feldolgozása;
- ciklusok és elágazások alkalmazása;
- minimum, maximum, összegzés és megszámlálás;
- szöveges adatok feldolgozása;
- összetettebb keresési és kiválogatási feladatok;
- eredmények előírt formában történő kiírása;
- a program működésének szóbeli magyarázata.
Kinek lehet jobb az emelt szint?
Az emelt szint lehet előnyösebb, ha a vizsgázó:
- informatikai, programtervezői, gazdaságinformatikai vagy műszaki területen tanulna tovább;
- a kiválasztott szakon a digitális kultúra elfogadott felvételi tárgy;
- az emelt szintű eredményért intézményi pontokat kaphat;
- magabiztosan old meg összetettebb programozási feladatokat;
- SQL-utasításokkal és adatbázisokkal is biztosan dolgozik;
- képes a megoldásait szóban, szakmai kifejezésekkel bemutatni;
- rendszeresen 60–70% feletti eredményt ér el a teljes emelt szintű próbavizsgákon.
Számít-e az emelt szint a felvételin?
Igen, számíthat, de nem minden szakon ugyanúgy. A felsőoktatási intézmények szakonként határozzák meg:
- mely érettségi tárgyakból számolható érettségi pont;
- elfogadják-e a digitális kultúrát az adott képzésen;
- közép- vagy emelt szintet követelnek-e meg;
- adnak-e intézményi pontot az emelt szintű eredményért;
- milyen eredményhatártól jár intézményi pont.
Az emelt szintű vizsga felvételi értéke ezért intézményenként és szakonként eltérhet. A döntés előtt mindig az adott felvételi év hivatalos szakleírását kell ellenőrizni a Felvi.hu oldalon.
Ha a digitális kultúra nem fogadható el a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgyként, és intézményi pont sem jár érte, az emelt szint felvételi előnye korlátozott lehet.
Nem mindig a magasabb szint adja a jobb eredményt
A döntésnél a várható százalékos eredményt is érdemes figyelembe venni. Egy gyengén sikerült emelt szintű vizsga nem feltétlenül előnyösebb egy kiemelkedő középszintű eredménynél.
Ugyanakkor, ha a digitális kultúra az érettségi pontok számításához felhasználható, az emelt és a középszintű eredmény felvételi átszámítása eltérhet. Emiatt nem elegendő csak az érettségi bizonyítványban szereplő százalékot összehasonlítani.
Egyszerű döntési szempontok
Valószínűleg a középszint illik hozzád, ha:
- a programozás még bizonytalan;
- az alkalmazói feladatokban vagy erősebb;
- nem szükséges emelt szint a továbbtanuláshoz;
- nem szeretnél kötelező szóbeli vizsgát;
- a biztosan magas eredmény a legfontosabb.
Valószínűleg az emelt szint illik hozzád, ha:
- magabiztosan programozol;
- az adatbázis-kezelés sem okoz gondot;
- informatikai területen tanulnál tovább;
- felvételi előnyt jelenthet az emelt szint;
- a megoldásaidat szóban is be tudod mutatni.
Hogyan teszteld magad a döntés előtt?
A legjobb próba egy teljes, korábbi emelt szintű feladatsor megoldása valódi vizsgakörülmények között:
- tartsd be a 240 perces időkeretet;
- ne használj internetet vagy nem engedélyezett segédanyagot;
- azokat a programokat használd, amelyekkel a vizsgán is dolgoznál;
- a hivatalos javítási útmutató alapján pontozd le a munkádat;
- a programozási megoldást próbáld meg szóban is elmagyarázni.
Egyetlen jól sikerült feladatsor még nem feltétlenül elég. Érdemes legalább három teljes próbavizsgát megoldani, és az eredmények mellett azt is figyelni, hogy melyik feladattípus mennyi időt vesz igénybe.
Röviden: melyiket válasszam?
| Cél vagy tudásszint | Valószínűbb választás |
| Biztos, magas eredmény az alapvető alkalmazói feladatokból | Középszint |
| Informatikai továbbtanulás és erős programozási tudás | Emelt szint |
| Bizonytalan programozás, kevés felkészülési idő | Középszint |
| Magabiztos programozás és SQL-ismeret | Emelt szint |
| A kiválasztott szak emelt digitális kultúrát kér vagy jutalmaz | Emelt szint |
| A digitális kultúra nem számít bele a felvételi pontokba | A várható eredmény és az egyéni célok alapján döntendő el |
A legjobb választás nem automatikusan az emelt szint. Azt a szintet érdemes megjelölni, amely megfelel a továbbtanulási céloknak, és amelyen a vizsgázó felkészülten, kiszámítható eredménnyel tud teljesíteni.
