A digitális kultúra érettségin nem csak a teljesen hibátlan feladatokra lehet pontot kapni. A javítási-értékelési útmutató a feladatokat kisebb, önállóan értékelhető egységekre bontja, ezért egy részben elkészített dokumentum, táblázat, lekérdezés vagy program is sok részpontot érhet.
A vizsgamunka pontozása nem általános benyomás alapján történik. Az értékelő minden feladatnál a központi javítási-értékelési útmutatóban szereplő feltételeket ellenőrzi.
Hány pont szerezhető középszinten?
A középszintű gyakorlati vizsgán összesen 100 pont szerezhető.
| Feladattípus | Pontszám |
| Szövegszerkesztés | 25 pont |
| Vizuális elemek | 20 pont |
| Táblázatkezelés | 25 pont |
| Adatbázis-kezelés | 15 pont |
| Algoritmizálás és programozás | 15 pont |
| Összesen | 100 pont |
Mivel középszinten a gyakorlati vizsga maximális pontszáma 100, a megszerzett pontszám alapesetben megegyezik a vizsga százalékos eredményével.
Példa: 72 megszerzett pont a 100-ból 72%-os középszintű eredményt jelent.
Hány pont szerezhető emelt szinten?
Az emelt szintű érettségi gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll. A teljes vizsgán összesen 150 pont szerezhető.
| Vizsgarész vagy feladat | Pontszám |
| Dokumentumkészítés vagy táblázatkezelés | 35 pont |
| Adatbázis-kezelés | 35 pont |
| Algoritmizálás és programozás | 50 pont |
| Gyakorlati vizsga összesen | 120 pont |
| Szóbeli vizsga | 30 pont |
| Teljes vizsga | 150 pont |
Az emelt szintű százalékos eredményt a gyakorlati és a szóbeli pontszám összegéből kell kiszámítani.
Százalékos eredmény = megszerzett pontok ÷ 150 × 100
Példa: ha a vizsgázó a gyakorlatin 86, a szóbelin pedig 22 pontot szerez, akkor összesen 108 pontja lesz. Ez 108 ÷ 150 × 100 = 72%-os eredmény.
Mit jelent a részpontszám?
A feladatok teljes pontszáma több kisebb értékelési egységből áll. A javítási útmutató például külön pontozhatja:
- a megfelelő oldalbeállítást;
- egy stílus helyes kialakítását;
- egy kép megfelelő elhelyezését;
- egy táblázatkezelő képlet helyes elkészítését;
- egy adatbázis-lekérdezés feltételét;
- egy programozási részfeladat algoritmusát;
- az eredmény megfelelő megjelenítését.
Ha egy feladat csak részben sikerül, a teljesített értékelési egységekre akkor is járhat pont. Egyetlen hiba tehát általában nem jelenti a teljes feladat pontszámának elvesztését.
Tovább bonthatók a javítási útmutató pontjai?
A javító tanár csak a hivatalos útmutatóban meghatározott pontozási egységek szerint értékelhet. Ha egy feltételre az útmutató 1 pontot ad, akkor az általában nem osztható tovább fél pontokra.
Ez azt jelenti, hogy az adott értékelési feltétel:
- teljesül, és a megadott pont jár; vagy
- nem teljesül, és arra az egységre nem adható pont.
Az értékelő nem adhat tetszőleges „méltányossági pontot”, de a hivatalos útmutató által elfogadott minden teljesítést pontoznia kell.
Járhat pont hibás végeredmény esetén?
Igen. Digitális kultúrából sok esetben nem csak a végeredményt, hanem az alkalmazott megoldást is értékelik.
Például:
- egy táblázatban hibás lehet az egyik képlet, miközben a többi képlet és a formázás helyes;
- egy lekérdezésben hibás lehet a rendezés, de a megfelelő mezők és szűrési feltételek szerepelnek;
- egy program rossz eredményt írhat ki az egyik részfeladatra, miközben az adatbeolvasás és több korábbi algoritmus helyesen működik;
- egy dokumentumban hibás lehet a tördelés, de a stílusok, képek és szövegformázások egy része megfelelő.
Ilyenkor a hibás részre nem jár pont, de a tőle függetlenül helyesen elkészített elemek pontszáma megszerezhető.
Mi történik, ha egy korábbi hiba továbbterjed?
A táblázatkezelési, adatbázis-kezelési és programozási feladatoknál előfordulhat, hogy egy korábbi hiba több későbbi eredményt is befolyásol.
Az értékelésnél az adott vizsgaidőszak javítási útmutatója határozza meg, hogy a későbbi művelet önállóan értékelhető-e. Ha a vizsgázó a saját korábbi eredményével helyes műveletet végez, bizonyos részpontok továbbra is megszerezhetők lehetnek.
Ezért akkor is érdemes folytatni a feladatot, ha egy korábbi rész eredménye bizonytalannak tűnik.
Szövegszerkesztési és dokumentumkészítési részpontok
A dokumentumkészítési feladatoknál az értékelés sok kisebb formai és tartalmi feltételből állhat.
| Pontozható terület | Példák |
| Dokumentum alapbeállításai | Oldalméret, margó, tájolás, oldalszám |
| Szövegformázás | Betűtípus, betűméret, igazítás, térköz |
| Stílusok | Címsorok, bekezdésstílusok, automatikus formázás |
| Objektumok | Képek, alakzatok, szövegdobozok és táblázatok |
| Elrendezés | Tördelés, hasábok, oldaltörés, objektumok helyzete |
Ha például egy kép mérete megfelelő, de a helyzete hibás, a méretre vonatkozó pont még megszerezhető, amennyiben a javítási útmutató ezeket külön értékeli.
Táblázatkezelési részpontok
A táblázatkezelési feladatoknál gyakran külön pont jár:
- az adatok helyes beolvasására vagy elhelyezésére;
- a megfelelő képlet vagy függvény alkalmazására;
- a képlet megfelelő tartományba történő másolására;
- a rendezésre és szűrésre;
- a számformátumokra;
- a cellák formázására;
- a diagram adatforrására és megjelenésére.
Ha a feladat képlet vagy függvény használatát kéri, a kézzel beírt helyes végeredmény önmagában nem feltétlenül éri meg a képletre adható pontot. Az értékelő az elkészítés módját is ellenőrizheti.
Adatbázis-kezelési részpontok
Egy adatbázis-kezelési feladat több önállóan pontozható részből állhat:
- adatok importálása;
- mezőtípusok és kulcsok beállítása;
- a megfelelő táblák összekapcsolása;
- a lekérdezésben szereplő mezők kiválasztása;
- szűrési feltételek megadása;
- számított mező kialakítása;
- csoportosítás és összesítés;
- rendezés;
- a lekérdezés megfelelő elnevezése és mentése.
Egy hibás szűrési feltétel miatt nem feltétlenül vész el az egész lekérdezés pontszáma. A helyes mezőkre, kapcsolatokra, csoportosításra vagy rendezésre továbbra is járhat részpont.
Programozási részpontok
A programozási feladatot általában több, egymásra épülő részfeladatra bontják. Pont járhat például:
- a program megfelelő mentésére és elnevezésére;
- az adatok helyes beolvasására;
- az adatok megfelelő tárolására;
- egy összegzés, keresés vagy megszámlálás megvalósítására;
- egy összetettebb algoritmus helyes elkészítésére;
- az eredmény előírt szöveggel történő megjelenítésére;
- egy kimeneti állomány létrehozására.
Egy nem teljesen működő program sem feltétlenül ér nulla pontot. Ha a forráskódban vannak az útmutató alapján önállóan értékelhető, helyes részek, azokra részpont adható.
A programozási feladatot akkor is érdemes beadni, ha nem készült el teljesen. Egy helyesen működő adatbeolvasás, egyszerűbb részfeladat vagy megfelelő kiírás is pontokat érhet.
Elfogadható a javítási útmutatótól eltérő megoldás?
Sok feladat többféle helyes módszerrel is megoldható. Táblázatkezelésnél más függvénykombináció, adatbázis-kezelésnél más SQL-megoldás, programozásnál pedig eltérő algoritmus is vezethet helyes eredményre.
Az értékelés során az útmutatóval tartalmilag egyenértékű, a feladat előírásainak megfelelő helyes megoldást is figyelembe kell venni. Nem fogadható el viszont olyan megoldás, amely csak a konkrét mintaadatokkal ad helyes eredményt, de általánosan nem hajtja végre az előírt feladatot.
Jár levonás a hibákért?
A digitális kultúra érettségin alapvetően nem negatív pontokat vonnak le, hanem a teljesített feltételekre adják meg a pontokat.
Egy hiba tehát:
- az adott értékelési egység pontjának elvesztését okozhatja;
- hatással lehet a hibára épülő további feladatrészekre;
- de nem csökkenti nulla alá a feladat pontszámát.
Számít a fájlnév és a mentés helye?
Igen. A feladatlap meghatározza, hogy milyen néven és hova kell menteni az elkészített állományokat. Egy hibás fájlnév miatt elveszhet az erre adható pont, vagy nehezebbé válhat a megoldás azonosítása.
Különösen fontos, hogy:
- minden fájl az előírt vizsgakönyvtárba kerüljön;
- a megfelelő fájlformátumban legyen elmentve;
- a fájlnév a feladatban megadott nevet kövesse;
- a végleges változat legyen az értékelésre kijelölt mappában;
- a vizsgázó a vizsga végén ellenőrizze, hogy a fájlok megnyithatók-e.
Az értékelő csak a vizsga során szabályosan elkészített és leadott állományokat veheti figyelembe.
Középszintű szóbeli esetén hogyan számolnak?
Középszinten alapesetben csak a 100 pontos gyakorlati vizsga eredménye számít. Ha azonban a gyakorlati eredmény legalább 12%, de nem éri el a 25%-ot, a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet.
Ebben az esetben:
- a gyakorlati vizsga legfeljebb 100 pont;
- a szóbeli vizsga legfeljebb 50 pont;
- a teljes vizsga legfeljebb 150 pont.
A sikeres eredményhez az összesített teljesítménynek el kell érnie a 25%-ot, és a szóbeli vizsgarészen is meg kell szerezni legalább a pontok 12%-át, vagyis legalább 6 pontot.
Emelt szinten vizsgarészenként is van minimum
Emelt szinten nem elegendő csak az összesített pontszámban elérni a 25%-ot. A gyakorlati és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 12%-ot kell teljesíteni.
Ha valamelyik vizsgarész eredménye nem éri el ezt a minimumot, a vizsga elégtelen akkor is, ha a két vizsgarész összpontszáma egyébként elérné a teljes vizsga 25%-át.
Hogyan érdemes pontokat gyűjteni?
- Ne maradjon teljesen üresen egyetlen feladat sem.
- Először az egyszerű, biztosan megoldható részeket érdemes elkészíteni.
- Hiba esetén is folytatni kell a későbbi részfeladatokat.
- A formázási és megjelenítési pontokat sem érdemes elhagyni.
- A programozási feladatnál a működő részeket folyamatosan menteni kell.
- A vizsga végén ellenőrizni kell a fájlneveket és a mentési helyet.
- Gyakorláskor mindig a hivatalos javítási útmutató alapján érdemes pontozni.
A legfontosabb tudnivalók röviden
| Kérdés | Válasz |
| Kapható pont részben elkészített feladatra? | Igen, a teljesített értékelési egységekre részpont járhat. |
| Egyetlen hiba lenullázza az egész feladatot? | Általában nem, csak az érintett és az arra épülő részek pontjai veszhetnek el. |
| Adható fél pont? | Csak a javítási útmutató szerinti pontozás alkalmazható; az értékelési egységek általában nem bonthatók tovább. |
| Kaphat pontot egy nem teljesen működő program? | Igen, ha vannak benne önállóan értékelhető helyes részek. |
| Elfogadható más helyes megoldás? | Igen, ha teljesíti a feladat előírásait és tartalmilag egyenértékű. |
| Van negatív pont? | Nincs, a teljesített feltételekre adnak pontot. |
Hivatalos feladatsorok és javítási útmutatók
A korábbi digitális kultúra feladatsorok és a hozzájuk tartozó hivatalos javítási-értékelési útmutatók az Oktatási Hivatal oldalán érhetők el: