A digitális kultúra érettségin nem csak a teljesen hibátlan feladatokra lehet pontot kapni. A javítási-értékelési útmutató a feladatokat kisebb, önállóan értékelhető egységekre bontja, ezért egy részben elkészített dokumentum, táblázat, lekérdezés vagy program is sok részpontot érhet.

A vizsgamunka pontozása nem általános benyomás alapján történik. Az értékelő minden feladatnál a központi javítási-értékelési útmutatóban szereplő feltételeket ellenőrzi.

Hány pont szerezhető középszinten?

A középszintű gyakorlati vizsgán összesen 100 pont szerezhető.

Feladattípus Pontszám
Szövegszerkesztés 25 pont
Vizuális elemek 20 pont
Táblázatkezelés 25 pont
Adatbázis-kezelés 15 pont
Algoritmizálás és programozás 15 pont
Összesen 100 pont

Mivel középszinten a gyakorlati vizsga maximális pontszáma 100, a megszerzett pontszám alapesetben megegyezik a vizsga százalékos eredményével.

Példa: 72 megszerzett pont a 100-ból 72%-os középszintű eredményt jelent.

Hány pont szerezhető emelt szinten?

Az emelt szintű érettségi gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll. A teljes vizsgán összesen 150 pont szerezhető.

Vizsgarész vagy feladat Pontszám
Dokumentumkészítés vagy táblázatkezelés 35 pont
Adatbázis-kezelés 35 pont
Algoritmizálás és programozás 50 pont
Gyakorlati vizsga összesen 120 pont
Szóbeli vizsga 30 pont
Teljes vizsga 150 pont

Az emelt szintű százalékos eredményt a gyakorlati és a szóbeli pontszám összegéből kell kiszámítani.

Százalékos eredmény = megszerzett pontok ÷ 150 × 100

Példa: ha a vizsgázó a gyakorlatin 86, a szóbelin pedig 22 pontot szerez, akkor összesen 108 pontja lesz. Ez 108 ÷ 150 × 100 = 72%-os eredmény.

Mit jelent a részpontszám?

A feladatok teljes pontszáma több kisebb értékelési egységből áll. A javítási útmutató például külön pontozhatja:

  • a megfelelő oldalbeállítást;
  • egy stílus helyes kialakítását;
  • egy kép megfelelő elhelyezését;
  • egy táblázatkezelő képlet helyes elkészítését;
  • egy adatbázis-lekérdezés feltételét;
  • egy programozási részfeladat algoritmusát;
  • az eredmény megfelelő megjelenítését.

Ha egy feladat csak részben sikerül, a teljesített értékelési egységekre akkor is járhat pont. Egyetlen hiba tehát általában nem jelenti a teljes feladat pontszámának elvesztését.

Tovább bonthatók a javítási útmutató pontjai?

A javító tanár csak a hivatalos útmutatóban meghatározott pontozási egységek szerint értékelhet. Ha egy feltételre az útmutató 1 pontot ad, akkor az általában nem osztható tovább fél pontokra.

Ez azt jelenti, hogy az adott értékelési feltétel:

  • teljesül, és a megadott pont jár; vagy
  • nem teljesül, és arra az egységre nem adható pont.

Az értékelő nem adhat tetszőleges „méltányossági pontot”, de a hivatalos útmutató által elfogadott minden teljesítést pontoznia kell.

Járhat pont hibás végeredmény esetén?

Igen. Digitális kultúrából sok esetben nem csak a végeredményt, hanem az alkalmazott megoldást is értékelik.

Például:

  • egy táblázatban hibás lehet az egyik képlet, miközben a többi képlet és a formázás helyes;
  • egy lekérdezésben hibás lehet a rendezés, de a megfelelő mezők és szűrési feltételek szerepelnek;
  • egy program rossz eredményt írhat ki az egyik részfeladatra, miközben az adatbeolvasás és több korábbi algoritmus helyesen működik;
  • egy dokumentumban hibás lehet a tördelés, de a stílusok, képek és szövegformázások egy része megfelelő.

Ilyenkor a hibás részre nem jár pont, de a tőle függetlenül helyesen elkészített elemek pontszáma megszerezhető.

Mi történik, ha egy korábbi hiba továbbterjed?

A táblázatkezelési, adatbázis-kezelési és programozási feladatoknál előfordulhat, hogy egy korábbi hiba több későbbi eredményt is befolyásol.

Az értékelésnél az adott vizsgaidőszak javítási útmutatója határozza meg, hogy a későbbi művelet önállóan értékelhető-e. Ha a vizsgázó a saját korábbi eredményével helyes műveletet végez, bizonyos részpontok továbbra is megszerezhetők lehetnek.

Ezért akkor is érdemes folytatni a feladatot, ha egy korábbi rész eredménye bizonytalannak tűnik.

Szövegszerkesztési és dokumentumkészítési részpontok

A dokumentumkészítési feladatoknál az értékelés sok kisebb formai és tartalmi feltételből állhat.

Pontozható terület Példák
Dokumentum alapbeállításai Oldalméret, margó, tájolás, oldalszám
Szövegformázás Betűtípus, betűméret, igazítás, térköz
Stílusok Címsorok, bekezdésstílusok, automatikus formázás
Objektumok Képek, alakzatok, szövegdobozok és táblázatok
Elrendezés Tördelés, hasábok, oldaltörés, objektumok helyzete

Ha például egy kép mérete megfelelő, de a helyzete hibás, a méretre vonatkozó pont még megszerezhető, amennyiben a javítási útmutató ezeket külön értékeli.

Táblázatkezelési részpontok

A táblázatkezelési feladatoknál gyakran külön pont jár:

  • az adatok helyes beolvasására vagy elhelyezésére;
  • a megfelelő képlet vagy függvény alkalmazására;
  • a képlet megfelelő tartományba történő másolására;
  • a rendezésre és szűrésre;
  • a számformátumokra;
  • a cellák formázására;
  • a diagram adatforrására és megjelenésére.

Ha a feladat képlet vagy függvény használatát kéri, a kézzel beírt helyes végeredmény önmagában nem feltétlenül éri meg a képletre adható pontot. Az értékelő az elkészítés módját is ellenőrizheti.

Adatbázis-kezelési részpontok

Egy adatbázis-kezelési feladat több önállóan pontozható részből állhat:

  • adatok importálása;
  • mezőtípusok és kulcsok beállítása;
  • a megfelelő táblák összekapcsolása;
  • a lekérdezésben szereplő mezők kiválasztása;
  • szűrési feltételek megadása;
  • számított mező kialakítása;
  • csoportosítás és összesítés;
  • rendezés;
  • a lekérdezés megfelelő elnevezése és mentése.

Egy hibás szűrési feltétel miatt nem feltétlenül vész el az egész lekérdezés pontszáma. A helyes mezőkre, kapcsolatokra, csoportosításra vagy rendezésre továbbra is járhat részpont.

Programozási részpontok

A programozási feladatot általában több, egymásra épülő részfeladatra bontják. Pont járhat például:

  • a program megfelelő mentésére és elnevezésére;
  • az adatok helyes beolvasására;
  • az adatok megfelelő tárolására;
  • egy összegzés, keresés vagy megszámlálás megvalósítására;
  • egy összetettebb algoritmus helyes elkészítésére;
  • az eredmény előírt szöveggel történő megjelenítésére;
  • egy kimeneti állomány létrehozására.

Egy nem teljesen működő program sem feltétlenül ér nulla pontot. Ha a forráskódban vannak az útmutató alapján önállóan értékelhető, helyes részek, azokra részpont adható.

A programozási feladatot akkor is érdemes beadni, ha nem készült el teljesen. Egy helyesen működő adatbeolvasás, egyszerűbb részfeladat vagy megfelelő kiírás is pontokat érhet.

Elfogadható a javítási útmutatótól eltérő megoldás?

Sok feladat többféle helyes módszerrel is megoldható. Táblázatkezelésnél más függvénykombináció, adatbázis-kezelésnél más SQL-megoldás, programozásnál pedig eltérő algoritmus is vezethet helyes eredményre.

Az értékelés során az útmutatóval tartalmilag egyenértékű, a feladat előírásainak megfelelő helyes megoldást is figyelembe kell venni. Nem fogadható el viszont olyan megoldás, amely csak a konkrét mintaadatokkal ad helyes eredményt, de általánosan nem hajtja végre az előírt feladatot.

Jár levonás a hibákért?

A digitális kultúra érettségin alapvetően nem negatív pontokat vonnak le, hanem a teljesített feltételekre adják meg a pontokat.

Egy hiba tehát:

  • az adott értékelési egység pontjának elvesztését okozhatja;
  • hatással lehet a hibára épülő további feladatrészekre;
  • de nem csökkenti nulla alá a feladat pontszámát.

Számít a fájlnév és a mentés helye?

Igen. A feladatlap meghatározza, hogy milyen néven és hova kell menteni az elkészített állományokat. Egy hibás fájlnév miatt elveszhet az erre adható pont, vagy nehezebbé válhat a megoldás azonosítása.

Különösen fontos, hogy:

  • minden fájl az előírt vizsgakönyvtárba kerüljön;
  • a megfelelő fájlformátumban legyen elmentve;
  • a fájlnév a feladatban megadott nevet kövesse;
  • a végleges változat legyen az értékelésre kijelölt mappában;
  • a vizsgázó a vizsga végén ellenőrizze, hogy a fájlok megnyithatók-e.

Az értékelő csak a vizsga során szabályosan elkészített és leadott állományokat veheti figyelembe.

Középszintű szóbeli esetén hogyan számolnak?

Középszinten alapesetben csak a 100 pontos gyakorlati vizsga eredménye számít. Ha azonban a gyakorlati eredmény legalább 12%, de nem éri el a 25%-ot, a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet.

Ebben az esetben:

  • a gyakorlati vizsga legfeljebb 100 pont;
  • a szóbeli vizsga legfeljebb 50 pont;
  • a teljes vizsga legfeljebb 150 pont.

A sikeres eredményhez az összesített teljesítménynek el kell érnie a 25%-ot, és a szóbeli vizsgarészen is meg kell szerezni legalább a pontok 12%-át, vagyis legalább 6 pontot.

Emelt szinten vizsgarészenként is van minimum

Emelt szinten nem elegendő csak az összesített pontszámban elérni a 25%-ot. A gyakorlati és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 12%-ot kell teljesíteni.

Ha valamelyik vizsgarész eredménye nem éri el ezt a minimumot, a vizsga elégtelen akkor is, ha a két vizsgarész összpontszáma egyébként elérné a teljes vizsga 25%-át.

Hogyan érdemes pontokat gyűjteni?

  • Ne maradjon teljesen üresen egyetlen feladat sem.
  • Először az egyszerű, biztosan megoldható részeket érdemes elkészíteni.
  • Hiba esetén is folytatni kell a későbbi részfeladatokat.
  • A formázási és megjelenítési pontokat sem érdemes elhagyni.
  • A programozási feladatnál a működő részeket folyamatosan menteni kell.
  • A vizsga végén ellenőrizni kell a fájlneveket és a mentési helyet.
  • Gyakorláskor mindig a hivatalos javítási útmutató alapján érdemes pontozni.

A legfontosabb tudnivalók röviden

Kérdés Válasz
Kapható pont részben elkészített feladatra? Igen, a teljesített értékelési egységekre részpont járhat.
Egyetlen hiba lenullázza az egész feladatot? Általában nem, csak az érintett és az arra épülő részek pontjai veszhetnek el.
Adható fél pont? Csak a javítási útmutató szerinti pontozás alkalmazható; az értékelési egységek általában nem bonthatók tovább.
Kaphat pontot egy nem teljesen működő program? Igen, ha vannak benne önállóan értékelhető helyes részek.
Elfogadható más helyes megoldás? Igen, ha teljesíti a feladat előírásait és tartalmilag egyenértékű.
Van negatív pont? Nincs, a teljesített feltételekre adnak pontot.

Hivatalos feladatsorok és javítási útmutatók

A korábbi digitális kultúra feladatsorok és a hozzájuk tartozó hivatalos javítási-értékelési útmutatók az Oktatási Hivatal oldalán érhetők el: