Dobókocka (minta)
Kategória: excel - középszint
Feladat leírása
A véletlen jelenségek régóta foglalkoztatják az embereket. Egy ehhez kapcsolódó kísérlet
kapcsán öt tanuló egymás után 25-ször dobott két dobókockával, e dobássorozatok
eredményeit a Forrasok mappában található dobokocka-forras elnevezésű forrásfájl (a
táblázatkezelő alapértelmezett formátumában) valós nevű munkalapja tartalmazza. A
kísérletet ezután számítógépes szimulációval is elvégezték egy program által generált
álvéletlen számokkal; ennek eredményét a munkafüzet álvéletlen nevű munkalapja
tartalmazza. Végül a dinamikus nevű munkalapon a táblázat véletlen számokat generáló
képlettel lett kitöltve, így időnként változó értékek szerepelnek benne (az F9 gombot
lenyomva például újragenerálhatóak a számok).
A megoldás során vegye figyelembe a következőket:
- A R oszloptól jobbra végezhet segédszámításokat!
- Amennyiben lehetséges, a megoldás során képletet, függvényt, hivatkozást használjon,
hogy az adatok módosítása esetén is a kívánt eredményt kapja! - Ha egy részfeladatban fel akarja használni egy korábbi részfeladat eredményét, de azt
nem sikerült teljesen megadnia, használja a megoldását úgy, ahogy van, vagy írjon be
egy valószínűnek tűnő eredményt, és azzal dolgozzon tovább! Így ugyanis pontokat
kaphat erre a részfeladatra is.
Részfeladatok
1. Nyissa meg a dobokocka-forras nevű, a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában lévő állományt, majd mentse a saját könyvtárába dobokocka néven a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában.
2. A valós, álvéletlen és dinamikus munkalapok felépítése megegyező, így ha egyszerre kijelöli mindhármat, akkor a következő műveleteket egyszerre tudja mindhárom lapon elvégezni:
a) A középső táblázat (B31:O55) sárga oszlopaiban számítsa ki egy-egy dobásra a dobott számok összegét. A fehér cellákban érje el, hogy 1 vagy 0 érték jelenjen meg attól függően, hogy az adott dobás két egyforma vagy két különböző eredményt adott.
b) Az 57. sorban a fehér oszlopok alatt összegezze, hogy a 25-25 dobásból hányszor sikerült két egyformát dobni.
c) Az 58. sor sárga celláiban jelenítse meg a felettük levő 25-25 dobásösszeg átlagát!
d) Az alsó táblázat (B61:O71) sárga oszlopaiban jelenítse meg, hogy az egyes dobásösszegek hányszor fordultak elő a 25 dobásból. A szomszédos cellákban jelenítse meg, hogy ez a dobások hány %-át jelenti. Törekedjen arra, hogy a képlet másolható legyen, de a másolással a formai beállításokat ne rontsa el!
e) A P61:P71 tartományban jelenítse meg a százalékértékek (fehér cellák) átlagát.
3. Az összesítés munkalap B3:B8, C3:C8 és D3:D8 tartományaiban oszloponként másolható képlettel számítsa ki, hogy az egy-egy munkalapon eltárolt 350-350 dobásra vonatkozóan mennyi az egyes dobott értékek relatív gyakorisága, azaz a dobások hányadrésze volt 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, illetve 6-os. A számításokat négy tizedesre kerekítve végezze.
4. Az összesítés munkalap B9:D9 tartományában határozza meg munkalaponként, hogy melyik a legtöbbször dobott érték, azaz melyik érték relatív gyakorisága a legnagyobb. Az alatta lévő B10:D10 sorban határozza meg a legkevesebbszer dobott értéket is. Amennyiben nem egyértelmű, melyik a legtöbbször vagy legkevesebbszer dobott érték, úgy a több azonos darabszámú érték közül a legkisebbet jelenítse meg.
5. Formázza az összesítés munkalapon a táblázatot a minta szerint! A számított cellák legyenek dőlt betűsek, az egy-egy munkalaphoz tartozó értékek, illetve a várt eredmények más-más színnel jelölve. A minta szerint vonja össze a megfelelő cellákat (négy vízszintes és egy függőleges összevonás), a megfelelő helyeken alkalmazzon félkövér megjelenítést. A számított értékeket tartalmazó cellák kitöltése fehér, a többi cella kitöltése világos- vagy sötétszürke legyen; állítson be vastagabb és vékonyabb szegélyeket, ahol szükséges. Ügyeljen a szövegek vízszintes és függőleges igazítására, állítsa be a több sorban való megjelenítést, ahol szükséges.
